Most, hogy befutott a hír, miszerint augusztusban jön az Alkonyat-saga soron következő darabja, úgy gondoltuk ideje foglalkozni kicsit a vérszívókkal. Ezúttal filmes vonalon követjük végig a vámpírok evolúcióját, hogyan jutottunk el a borzongató karakterektől a romantikus hősökig.

A vérszívó rém, azaz a vámpír évezredekre visszamenően felbukkan számos kultúrában: a legenda szerint Egyiptomban vérszívó istenek és istennők, míg Görögországban az empusa, azaz egy vérívó nőstény démon tartotta félelemben az embereket. A régi Asszíriában pedig az a szóbeszéd járta, hogy a temetetlen halottak vérszívóként élnek tovább. A napjainkban is népszerű vámpírok legendája feltehetően a középkorban kezdett el kibontakozni, a köztudatban az irodalom tartotta őket, a vámpírhisztéria kirobbanásáért pedig egyetlen író, Bram Stoker a felelős. Az 1897-ben megjelent Drakula gróf válogatott rémtettei című műnek köszönhetjük a világ leghíresebb vámpírját, a címszereplő erdélyi vajdát. Az élő és halott világ közötti lény alakjával Stoker az emberek zsigeri félelmére játszott rá.

Drakula idővel számos filmes adaptációt megélt, de ő ihlette az 1922-es Nosferatu, minden idők egyik legsikeresebb némafilmjének címszereplőjét is. A szerzői jogok megspórolása végett a film készítői megváltoztatták a neveket, és a sztorin is alakítottak kicsit: Drakula például Orlok grófként ismert, a Van Helsinghez fűződő cselekményszálat pedig egy az egyben kihagyták a történetből. A Nosferatu vámpírja Stoker kimért és arisztokratikus figurájánál jóval állatiasabb, visszaszítóbb, szinte patkányszerű alak lett.

vámpírok

Nosferatu felbukkanása után kevesebb, mint egy évtizedett kellett várni, hogy a valódi Drakula is felbukkanjon a gyöngyvásznon, és a Lugosi Béla főszereplésével készült Drakula mind a mai napig megkerülhetetlen darabja a vámpírfilmeknek. A jelenet, amikor Drakula legendás fekete köpenyében, óriásira nőtt szemfogakkal vadászni indul a Kárpátok havas bércein, a filmtörténelem egyik ikonikus pillanata. Az 1931-es film vérszívója jóval emberibb karakter Orlok grófjánál, arisztokrata tartással rendelkező teremtmény, aki minden emberi vonása ellenére is megtartotta félelmetes mivoltát.

vámpírok

Az első Drakula után persze számos hasonló film került a mozikba (Dracula’s Daughter, House of Dracula), de ugorjunk most egy jó nagyot, egészen az 1992-es, Francis Ford Coppola rendezte Drakuláig. A film ugyan igyekszik hűen követni Bram Stoker regényének cselekményét, de egyedi eredettel spékeli meg a sztorit. A majdhogynem szimpatikus főszereplő, a havasalföldi vadja, Vlad Tepes vámpírrá válásnak történetét is megismerhetjük. Mindez nem vélettlen, hiszen maga Bram Stoker is Vlad Tepes alakjáról mintázta Drakula karakterét. És itt érdemes megjegyezni, hogy egy magyar szál is fellelhető a híres vérszívó eredetében: egyes történészek szerint ugyanis Vámbéry Ármin magyar professzor volt az, aki először mesélt az írónak a több ezer ember haláláért felelős vajda legendájáról.

vámpírok

Coppola munkája után nem kellett sokat várni egy újabb evolúciós ugrásra, hiszen az 1994-es Interjú a vámpírral vérszívói egészen új megvilágításba helyezték a vámpírlétet. Az Anne Rice regényei alapján készült kultikus film teremtményei megtartották arisztokratikus vonásaikat, amit szexuális kisugárzás és ragyogó intelligencia egészít ki, ráadásul a történet szakított a feszület, a szenteltvíz és a karó hagyományával. Az emlékezetes és gyengébb folytatásokat is megélő vámpírfilm olyan sztárokat vonulatott fel, mint Lestatot alakító Tom Cruise, a Louis-t megformáló Brad Pitt, de játszott benne az akkor még gyerek Kirsten Dunst is.

Ezzel kapcsolatos érdekesség továbbá, hogy Anne Rice A vámpírkrónikák gyűjtőnév alatt futó regénysorozatának jogai nemrég az amerikai AMC csatornánál landoltak, így szinte biztos, hogy az írónő népszerű vámpírjai hamarosan visszatárnek, méghozzá egy sorozat formájában.

Hol van már az arisztokratikus és kimért Lugosi? Hát sehol! Szintén jelentős változást hozott a vámpírlétben a Marvel karakteren alapuló, Wesley Snipes által életre keltett Penge, illetve az Underworld-filmsorozat harcos Selene-je. A két figura már jócskán eltávolodik a hagyományos vámpír ábrázolástól, hiszen Penge egy vérszívókra vadászó félvér, míg Selene a klasszikus Rómeó és Júlia mintájára egy vérfarkassal esik szerelembe. Ugyanakkor nemcsak a főhősök, de az őket szerepeltető filmek sem számítanak hagyományosnak, hiszen a kimért, kosztümös milliőt felváltja a modern kor és a hihetetlenül látványos akciók végeláthatatlan sora.

Végül elérkeztünk a Stephenie Meyer Alkonyat-regényeiből adaptált, azonos című filmek egyik főszereplőjéhez, a Robert Pattinson alakította Edwardhoz. A mormon írónő egészen új megvilágításba helyezte a vámpírlétet, jócskán elnyomva a félelmetes és hátborzongató vonalat. A Meyer-féle vámpírok egy része kifejezetten szimpatizál az emberekkel, morális okokból kifolyólag nem is fogyasztanak embervért, még a „vegetáriánus-lét” komoly diétáját is hajlandók vállalni. A vámpírok szexuális kisugárzása ugyan már a korábbi regényekben/filmekben is jelen volt, de a jelenség az Alkonyat-könyvekben csúcsosodott ki. A tökéletes szépségű, csillogó bőrű vámpírfiú és emberlány szerelme aztán a hasonló témájú könyvek valóságos áradatát indította el, megteremtve a „tinivámpírság” kultuszát.

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!