Az animáció a filmművészet egy izgalmas és sokrétű tartománya, ami magyar vonatkozásban is nagy klasszikusokat rejteget. Cikkünkben összeszedtünk öt olyan hazai mesterművet, amit mindenkinek látnia kell legalább egyszer az életben.
Több mint 100 éve, hogy Magyarországon is megvetette lábát az animációs műfaj, és bár akadtak hullámvölgyek, a zsáner hazai felhozatala – ahogy azt a lenti művek is bizonyítják – valódi kincseket rejt. Listánkról a sorozatokat direkt hagytuk le, de egy későbbi alkalommal akár még a kisképernyőre szánt alkotásokból is készítünk egy összeállítást.
Macskafogó
A Ternovszky Béla rendezte, 1986-ban bemutatott Macskafogó a hazai mozik történetének egyik legsikeresebb magyar rajzfilmje, ami az elmúlt években még egy digitálisan feljavított verziót is kapott. A minden korosztály számára szórakoztató mese ötvözi a kaland-, a gengszter- és a kémfilmek stílusjegyeit, miközben nagyon ügyesen ki is parodizája azokat.
A számtalan szállóigét és aranyköpést szolgáltató animációs film elgondolása a következő: az X bolygón bűnszövetkezetbe tömörülő vérszomjas macskatársadalom az egerek teljes felszámolását tűzi ki célul. A rágcsálók számára azért akad remény: egyik tudósuk megoldást kínál a vészhelyzet elhárítására. A titkos tervek megszerzése egy titkos ügynök, Nick Grabowski feladata, aki mindent megtesz, hogy sikeresen teljesítése küldetését. Mindeközben a macskák sem tétlenkednek, hogy keresztülhúzzák cincogó ellenségeik tervét.
A manapság már klasszikusnak számító alkotást a kritika kezdetben fanyalogva fogadta, de ennek köze lehetett ahhoz is, hogy a forgatókönyvet a hivatalos kultúrpolitika első körben elutasította, sem művészileg, sem kultúrpolitikailag nem tartották támogatandónak. A Macskafogó viszont pont ezért vált időtálló alkotássá: a sokrétűen értelmezhető rajzfilm például egyértelmű utalás volt a hidegháborús szuperhatalmak fegyverkezési versenyére.
Lúdas Matyi
A Fazekas Mihály meséjéből készült rajzfilmet a mai napig bármikor szívesen megnézzük, ha műsorára tűzi valamelyik tévécsatorna. Hiába tudjuk kívülről minden sorát, akadnak a magyar animációnak olyan gyöngyszemei, amiket egyszerűen nem tudunk megunni. Pont ilyen az 1977-es Lúdas Matyi is! A történet szerint Döbrögi uraság a maga kevély módján vadászgat erdejében, amikor arra téved Lúdas Matyi, aki nem hagyja, hogy kedvenc lúdja puskavégre kerüljön. Az engedetlenségért 25 botütést mérnek a fiúra, aki viszonzásul bosszút fogad az agresszor földesúr ellen: háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!
A Dargay Attila rendezte Lúdas Matyi története igazi tanmese, és egyáltalán nem az unalmas fajtából. Az animációs filmben megismerkedhetünk a magának mindent megengedő Döbrögivel, aki nem túl okos pribékjeivel veszi körbe magát. Ebbe a közegbe sétál bele mit sem sejtve Matyi, akinek természetes, hogy szabad ember és szabad gondolatai vannak. Bár a maga idejében díjeső nem kísérte alkotás, ettől függetlenül már jó ideje bérelt helye van a magyar animáció legjobbjai között, és ezzel mi tökéletesen egyet is értünk.
Szaffi
Jókai Mór A cigánybáró című regényéből készült animáció – a Lúdas Matyihoz hasonlóan – Dargay Attila rendezésében került a filmvászonra. A díjnyertes magyar alkotás története a XVII. századba kalauzolja el a nézőt, amikor a Habsburg-ház úgy dönt, kipaterolja a törököt Magyarország területéről. A romantikus, történelmi ihletésű regény egyértelmű utalás Jókai korára, egészen pontosan az 1848-49-es forradalom és szabadságharc következményeire: a történetben a XIX. században zajló osztrák helytartók és a külföldön bújdosó magyar nemesség kapcsolatának szimbolikáját fedezhetjük fel.
A rajzfilmben Sophie, a cigány/török származású lány kalandos történetével ismerkedhetünk meg, aki gyerekkorában a török üldöztetés következtében elszakad családjától és egy furcsa öregasszonyhoz kerül, aki macskája után elnevezi Szaffinak. A fordulatos élettörténet mellett kincsvadászatot és egy szerelmi szálat is kapunk, mozgóképes bizonyítékként arra, hogy egy történetet nem szükséges lebutítani ahhoz, hogy a gyerekek is kedvüket leljék benne.
Nyócker!
A vagány rapszámokkal megspékelt modern Rómeó és Júlia történet nem is annyira a sztori, mint inkább a kivitelezés miatt került a kedvenceink közé. A Gauder Áron rendezte, egészen egyedi látványvilágú Nyócker! visszaadja a hamisítatlan nyolcadik kerületi életérzést, olyan extrákkal, mint egy időgép, vagy a sarki gyrososnál bújkáló Bin Laden.
A vizuálisan kifejezetten izgalmas Nyócker a cigány Lakatos Ricsi és Csorba Júlia szerelmébe enged betekintést, ahol – Shakespeare klasszikusához hasonlóan – szülői ellenségeskedés nehezíti a fiatalok kapcsolatát. A családi viszályt Ricsi egy szép summával szeretné elsimítani, ezért visszautazik az őskorba, ahol egy halom mamut lemészárlásától várja a gazdagságot. Hogy pontosan hogyan? Évezredek elteltével az elhalt mamutok hullájából olajmező lesz a VIII. kerület alatt, így az olajbizniszbe bekapcsolódó Ricsi gazdag lesz. Ám a panelrengeteg mélyén virágzó üzlet zavart okoz a világgazdaságban, szemet szúrva olyan nagykutyáknak is, mint George W. Bush…
Az aktuálpolitikai utalásokkal teletűzdelt animációs film a South Parkot megszégyenítő szókimondással tálalja az amúgy teljesen őrült sztorit, amit sokkal inkább ajánlunk nyitott szemléletű felnőtteknek, mintsem gyerekeknek.
Ruben Brandt, a gyűjtő
2018 egyik legnagyobb meglepetése volt számunkra az egész estés magyar animációs akció-thriller, a Ruben Brandt, a gyűjtő. A mindvégig extravagáns történetben a valóság és a művészet alkot elegyet egy igazán stílusos krimivel, szó szerint elkápráztatva a nézőt.
A film kulcsfigurája Ruben Brandt, egy elit magánklinika pszichiátere, aki kényszerbetegségben szenvedő bűnözőkre szakosodott. Maga Ruben is kezelésre szorul, mivel gyerekkora óta rémálmok gyötrik, amiben híres festmények alakjai kísértik. Ennek kapcsán indul furcsa rablássorozat, ami megrázza a művészvilágot: egy titokzatos bűnbada egymás után lopja el világ legértékesebb műalkotásait. Az eset mögött Ruben betegei állnak, akik úgy próbálnak segíteni kedvenc orvosukon, hogy meglovasítják azon festményeket, amikről a doki álmodik. A rendőrség tehetetlen, de egy washingtoni magánnyomozó szagot fog, elkezdi kibogozni a bűntény kusza szálait, és igencsak különös dolgokra bukkan.
Milorad Krstić egyedi látványvilágú alkotásában másfél óra alatt az egész világot körbeutazhatjuk, miközben annyi művészeti és popkulturális utalással találkozhatunk, hogy alig győzzük befogadni a temérdek információt. A Ruben Brandt, a gyűjtő a klasszikus bűnügyi zsánert csomagolta szemetgyönyörködtetően szép látványvilágba, így alkotva meg az elmúlt évek egyik legjobb magyar animációs filmjét.
