Az élet egyik legfőbb mozgatórugója a kíváncsiság, többek között ezért szeretjük annyira a posztapokaliptikus történeteket. A „mi lenne ha?” kérdés nemcsak előre nézve működik, de visszafelé is: a „mi lett volna ha?” különösen akkor izgalmas, ha a világtörténelem jelesebb eseményeire vetítjük vissza. Az alternatív történelem rengeteg alkotó képzeletét megmozgatja, az íróktól kezdve a képregényeseken át a filmesekig, hiszen teret enged a fantáziának, és a történelemkönyvekből ismert tények helyett egy ismerős, de részleteiben mégis másik világ megalkotását teszi lehetővé. Ilyenek a cikkünkben szereplő filmek és sorozatok is, amiket kár lenne kihagyni, ha valaki vonzódik az alternatív történelmet bemutató alkotásokhoz.
Becstelen Brigantyk
Quentin Tarantino kultikus alkotása egy pillanatig sem foglalkozik azzal, hogy hű legyen a történelemhez: a II. világháború eseményeit némileg átírva egy alternatív valóságot mutat nekünk, és a megszokott toposzokat kerülve egy talpraesett, bosszúálló zsidókból verbuvált csapatra helyezi a hangsúlyt, és a holokausztnak csak érintőlegesen van nyoma a történetben.
A sztori több szálon fut: az Aldo Raine hadnagy (Brad Pitt) vezette vérgőzős banda mellett egy Shosanna Dreyfus (Mélanie Laurent) nevű zsidó lányt is megismerhetünk, aki szintén bosszút forral a családját kiirtó nácik ellen. Mindenki külön-külön szövögeti a saját tervét, aztán a náci vezérkarnak szervezett párizsi filmbemutatón szépen összefutnak a szálak. A Becstelen Brigantyk nemcsak a valóságtól távolodik el, de a megszokott II. világháborús filmek bevett sablonjaitól és hangulatától is, és a nagy ütközetek és hősi önfeláldozás helyett egy kellően tarantínós, „vérbő” kalandfilmet kapunk.
Watchmen: a film és a sorozat
Bár Alan Moore és Dave Gibbons eredeti képregényében nem az alternatív történelmi háttér a legfontosabb, azért kétségkívül érdekes a Watchmen elgondolása: a sztori egy olyan elképzelt nyolcvanas években játszódik, ahol az Egyesült Államok a „szuperhősök” segítségével győzött Vietnámban, Nixon még mindig elnök, a világ pedig a nukleáris háború peremén egyensúlyoz. A képregény egy abszolút magával ragadó alkotás, aminek az egyre keserűbbé váló története az egész világról és a komplett 20. századról beszél úgy, hogy egy pillanatig sem válik felületessé vagy unalmassá.
A Watchmenből 2009-ben film, 2019-ben pedig sorozat készült. Az HBO saját gyártású produkcióját mind a szakma, mind a nézők a keblükre ölelték: nem véletlenül, hiszen az alkotók vagány módon nem az eredeti sztori újramesélése mellett döntöttek, hanem ugrottak egyet az időben, és 34 évvel a képregény cselekménye után folytatatták a miénktől igencsak eltérő világ történetet. A Zack Snyder rendezte film már sokkal inkább megosztotta a közönséget és a kritikusokat, de szerintünk ezt a filmet is érdemes megnézni legalább egyszer.
Az ember a fellegvárban
Az alternatív történelmet bemutató alkotásoknak gyakran fontos szereplői a nácik. Ilyen Philiph K. Dick mára kultikussá vált, Ember a fellegvárban című regénye is, ami egy olyan alternatív valóságba repíti az olvasót, ahol a nácik megnyerték a II. világháborút, a nácik és a japánok pedig felosztották egymás között az Egyesült Államok területét. Az eredeti cselekmény egy titokzatos szerző írása körül forog, ami az alternatív világ lakói számára pont olyan borzongató, mint nekünk Az ember a fellegvárban, hiszen a Nehezen vonszolja magát a sáska arról szól, hogy a szövetségesek nyerik meg a háborút.
A történet mozgóképes adaptációjára egészen 2015-ig kellett várni, ekkor indult el az Amazon Prime streaming szolgáltatás keretében a hasonló című sorozat, ami összesen négy évadot élt meg. A széria képi világa egyszerűen zseniális, egészen döbbenetes a képernyőn viszontlátni a könyv elképzeléseit: a szabadság minden jelképén ott virít a horogkereszt, a Times Square hatalmas kivetítőin pedig náci propaganda fut. Bár a történet alapszituációjától senki nem fog hanyatt esni, az elképzelt világ, ahol a nácik uralkodnak, egy kellően vérfagyasztó gondolatkísérlet, ami a könyv után sorozatként is kiválóan működik.
Összeesküvés Amerika ellen
Philip Roth regénye a fenti alkotásokhoz hasonlóan szintén a nácikhoz és a II. világháborúhoz nyúl vissza, de az Összeesküvés Amerika ellen egy kicsit más formában alakítja át az adott korszakot. A történet azt járja körbe, hogy mi lett volna, ha 1940-ben F. D. Roosevelttel szemben Charles Augustus Lindbergh, az amerikai nemzeti hős nyerte volna a választásokat? Bár a valóságban Lindbergh sosem indult a választáson, az tény, hogy támogatta az America First háborúellenes mozgalmat, azt követelve országától, hogy tartsa távol magát a Hitler ellen formálódó szövetségtől, sőt az antiszemita megnyilvánulásai is közismertek. A regény erre alapozva játszik el azzal a gondolattal, hogy mi történt volna az Egyesült Államokkal Lindbergh vezetése alatt.
A műből 2020-ban készült hát részes minisorozat, ami itthon az HBO GO-n látható, és a széria torokszorítóan mutatja be, mi történt volna, ha Lindbergh a republikánus párt támogatásával megnyeri az elnökválasztást. Az eseményeket a könyvhöz hasonlóan egy New Jerseyben élő zsidó munkáscsalád szemszögéből követhetjük, akik egyre nyugtalanabbul figyelik a körülöttük zajló eseményeket. A sorozat készítői a család nevét Rothról Levinre változtatták, de ezt leszámítva mindenben hűek maradtak az eredeti történethez, ami nemcsak azért nyugtalanító, mert a hétköznapokon keresztül ad rálátást egy nem túl bizalomgerjesztő történelmi alternatívára, de azért is, mert a történet helyenként emlékeztet a jelen kor politikai megmozdulásaira és mindennapi eseményeire.
