November 1-én jelenik meg hivatalosan a LEGO 76161 – Batman 1989 Batwing készlet, amit volt szerencsénk összerakni. Az első Tim Burton-féle Batman legendás repülő járművét megidéző szett összességében csodás lett, csupán egyetlen részletéről gondoljuk, hogy bőven lehetett volna még dolgozni rajta.
A különböző Batman tematikájú szettek hosszú évek óta nem számítanak újdonságnak a LEGO világában, habár az kétségtelen, hogy a dán játékgyártó elsősorban a gyerekeknek készít Sötét Lovagos készleteket. Időnként persze a felnőttek is fókuszba kerülnek, elég csak a 76023-as The Tumblerre gondolni, az idei LEGO Adult termékvonal pedig már két parádés modellel is megajándékozta a rajongókat: az egyik a 76139-es Batmobile, szintén az 1989-es filmből, a másik pedig cikkem alanya, a LEGO 76161 – Batman 1989 Batwing.
LEGO 76161 – Batman 1989 Batwing
A készletről röviden annyit érdemes tudni, hogy az első Tim Burton-féle Batman legendás repülő járműve építhető meg belőle. A szett összesen 2363 elemet számlál, és a Batwing mellett tartalmaz három minifigurát (Batman, Joker, verőember), számukra egy külön kis tartót, illetve egy állványt a repülő számára. A végeredmény egy kifejezetten méretes, kihajtott felső és alsó szárnyakkal 11 centi magas, 52 centi hosszú és 58 centi széles, meglehetősen részletes modell, aminek az összerakása még gyakorlott építőktől is nagyjából hat órát igényel.
A dobozt kinyitva 13 számozott és 2 számozatlan zacskót találunk, és emellé jön a vaskos, egész pontosan 364 oldalas, közel 600 lépést tartalmazó összerakási útmutató, illetve egy matricaív. Az első zacskóból főleg a Technic modellekre jellemző elemek kerülnek elő, rengeteg szürke, lyukacsos alkatrész, a hozzájuk tartozó kék és fekete összekötő elemekkel. Ezekből készül el a Batwing kellően méretes váza, amit aztán szép fokozatosan fedünk be, és építjük hozzá a végső formához szükséges részleteket.
A Batwing belseje most sem csak fekete és szürke elemekből áll, felbukkannak sárga, zöld és kék alkatrészek is, amik egyrészt segítenek eligazodni a szemnek, másrészt ezeknek hála például egyszerűbb figyelni arra, hogy a váz jobb, bal, felső vagy alsó részét építjük. Az alap összerakása a rengeteg hasonló alkatrész ellenére is érdekes folyamat, jó látni, ahogy kialakul a Batwing formája, a kitöltő részek és a borítás felpakolása viszont már kevésbé izgalmas.
Az újabb érdekesebb részek a negyedik zacskónál érkeznek: ekkor állunk neki az íves felületek megépítésének. Ezeket külön kell összerakni, majd fel kell őket erősíteni a már felduzzasztott vázra, és itt érdemes megjegyeznem, hogy ezek a részegységek megfelelően csatlakoztathatók az alaphoz, így nem kell attól tartani, hogy később mozgatás közben lehullanak.
Részemről külön öröm volt az is, hogy összerakás közben egészen egyedi és kifejezetten ötletes építési technikákkal találkoztam. A 122. lépésnél például felbukkant két rózsaszín, szív alakú alkatrész, amiket elsőre nem nagyon tudtam mire vélni, aztán egy ponton szembe jött a megoldás, ami lehetővé tette, hogy az egyik külön összeépítendő részegység éle teljesen egyenletes legyen. Mutatom képpel, ötletesebb, mintha egy sima L alakú elem került volna oda:
A másik számomra érdekes megoldás a Batwing szárnyainak éle, amit a jobb és bal oldalra egyaránt külön kell összerakni. Ezek adják meg a szép külső ívet. Készítünk egy „hajlítható” egyenest, amit középen atomstabilan rögzítünk a vázra, majd a két végét szépen „ráhajtogatjuk” a szélekre, hogy aztán többek között gumigyűrűkkel, robotkezekkel és csap alakú elemekkel rögzítsük őket. Ez így leírva nem hangzik túl stabilnak, de a valóságban remekül működik, itt sem kell attól tartani, hogy egy rossz mozdulat miatt elvállnak a hajótesttől ezek a részek.
Ha ezzel megvagyunk, akkor a külső burkolat részleteinek megépítése, a farok, az orr, majd végül a pilótafülke, a hajtómű és a fegyverzet összerakás következik. Ezen részek nagy meglepetéseket nem okoznak, viszont itt is jó látni, hogy a tervezők milyen ügyesen készítettek alapvetően változatos burkolatot úgy, hogy az elemek 90 százaléka fekete. Részemről pedig azért külön jár a piros pont, hogy a Batwing alja nem teljesen lapos, hanem a kihajtható szárnyak mellett akadnak egyéb részletek is – még ha nem is túl sok.
A végeredmény meglehetősen impozáns, az i-re a pontot a gépágyúk, a rakéták, a mozgatható denevér- és fékezőszárnyak, illetve a füstös üvegek teszik fel. A modell nagy, élőben sokkal nagyobbnak tűnik, mint a képeken, egyáltalán nem minifigura méret: ha Batmant szeretnénk beültetni a matricákkal megpakolt pilótafülkébe, akkor elég mókás végeredményt kapnánk.
Apropó, minifigurák: Batman csodásan fest a csuklyával egybeöntött palásttal, talán ez a valaha készült legjobb figura a Sötét Lovagból, ha viszont valaki rendelkezik a 76139-es Batmobile-lal, az valószínűleg csalódott lesz, hogy itt is ugyanazt a verziót kapja. Joker ezzel szemben teljesen egyedi a maga fekete fehér, cilinderes, frakkos megoldásával – utóbbi alsó része lényegében egy, a lábra felhajtogatandó „szoknya”, de így is elég menőn néz ki. A verőember elsőre semmi extra, de jobban megnézve, a lila dzsekijével, a bajszával és a magnójával tényleg autentikus mása az 1989-es Batman egyik szereplőjének.
Az a fránya állvány
A Batwing egyik különlegessége, hogy egy speciális, a vázba épített elemnek hála akár a falra is felhelyezhető, pont úgy, mint a LEGO Art készletek általunk összerakható képei. Ha valaki nem akar élni ezzel a megoldással, annak ott az állvány, ami az egész szett egyetlen elhibázott része. Egyrészt képtelen igazán stabilan megtartani a Batwinget, a modell már egy apró érintésbe is beleinog, ha pedig valaki nekimegy, akkor simán megvan a veszélye annak, hogy a gép leesik a tartójáról, ami mindössze három bütyök mélyen csúszik bele a géptestbe.
Ennél valamivel problémásabb, hogy a gyári állványra hiába lehet emelkedő és alábukó pozícióban feltenni a Batwinget, mindkét esetben számolni kell a gép mélységével, ami dőlt állapotban is közel 50 centiméter. A szöget ugyan lehet valamelyest módosítani, de a mélység számottevően így sem változik. A gondom ezzel az, hogy ennek köszönhetően jelentős a helyigény, vitrinbe például képtelenség így betenni a Batwinget, de a legtöbb polcról is lelóg, ami a korábban említett instabilitás miatt nem feltétlenül szerencsés.
A magam részéről nem is nagyon értem, hogy a tervezők miért nem álltak elő egy olyan alternatívával, ami lehetővé tenné, hogy a gépet közel függőleges állapotban állíthassuk ki. Ebben az esetben ugyanis maximum 15-20 centi mélységgel kellene számolni – de ezt a variációt mindenkinek saját magának kell valahogy megépítenie.
Ezt leszámítva a LEGO 76161 – Batman 1989 Batwing készletet csodálatosnak tartom, méltó párja a korábban már emlegetett 1989-es Batmobile-nak, de még a Tumblernek is. Az ára ugyan borsos, a nem túl erős magyar forintnak hála 65 ezret kell fizetni érte, viszont ezúttal nem húztam a számat, véleményem szerint ez a szett megér ennyi pénzt, nagyszerű darabja lett az egyre csak szaporodó gyűjteményemnek.
